Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Babócsa - vártörténet


Babócsa a Dunántúl déli vidékén található, ahol a Rinya a Drávába torkollik. Ha napjainkban erre téved egy vándor, nem gondolná, hogy a történelem évszázadai alatt három erődítmény is létezett egymás közelében.

Az úgynevezett `33-as dombon` a szakemberek feltételeznek egy az Árpád-korból származó kisméretű `motte-várat`, amelyet még a 16. században is használhattak, mert területén jellegzetes török cserépedény-darabok kerültek napvilágra.

A Rinya folyó keleti partjának közelében, az itt nyíló növények miatt természetvédelmi területnek számító "Nárciszos" vagy másképpen "Basakert" már sokkal nagyobb területet foglalt magába. A régészeti kutatások szerint azt már a kora középkorban szálláshelyül választotta a német eredetű Tibold nemzetség. A régészek ásói felszínre hozták a nagyméretű lakóépületet, a bencés apátság és kolostor alapfalait, mely körül temető sírjai helyezkedtek el. Az egész lakóövezetet mély árok és fagerenda-vázas sánc oltalmazta.

A török megszállók tartósan berendezkedtek itt, erre vallanak az addigra már rommá vált kolostor helyén emelt gőzfürdő nyomai, mellette pedig a babócsai aga kisebb méretű lakóháza és fürdője. A korabeli leírásokat megerősítve a régészeti eredmények is kimutatták, hogy az oszmánok a környékbeli lakosság kényszermunkájával vették körbe az épületegyüttest egy hétbástyás palánkvárral.

A harmadik babócsai erődítményt a jelenleg már szabályozott medrében folyó Rinya nyugati partjának közelében kereshetjük fel. Neve a helyi hagyomány szerint "Török-vár". Itt is végeztek ásatásokat, amelyekkel megismerték keletkezését: az a 15. században e területet megszerző Marczaly főnemesi családhoz köthető. Férfiágon való kihalásuk után a vár a Báthoryak tulajdonába került át.

Egy 1490-es birtokosztályos oklevél szerint György főlovászmester, somogyi főispán kapta meg. A török hódoltság idején többször gazdát cserélt, mivel a hadászatilag fontos Szigetvár egyik elővárának számított. A palánkerődítést később részben téglával egészítették ki, a háborús rongálások javításaként. Valószínűleg Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér 1664-es téli hadjáratában rombolták le annyira, hogy többé már nem tartották érdemesnek helyreállítani.

Napjainkban mindhárom történelmi emlékhelyet visszafoglalta a természet.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról