Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Hatvan - vártörténet

Budapesttől keleti irányba indulva, az M3-as autópályán könnyen elérhetjük Hatvan városát, ahol a Zagyva folyó közelében emelkedik a Grassalkovich-kastély. A barokk épülettömb helyén állt a középkor évszázadaiban sokszor ostromolt hatvani palánkvár, amelynek napjainkra a felszínen már nincs látható nyoma. Bár a véres ostromokat kiállt erődítmény sok korabeli metszeten szerepelt, hiteles képét csak a korabeli feljegyzések, a hadmérnökök és a múlt századi várostérképek adatainak összevetésével tudjuk felvázolni.

A környező települések központjának számító mezőváros életében a 16. század hozott pusztító változásokat, amikor a Budát elfoglaló törökök 1544-ben megjelentek Hatvanban is. A korabeli viszonyokról jól értesült Tinódi Lantos Sebestyén szerint első katonai parancsnoka, Deli Kurt aga vezényletével hozták létre a hatvani palánkerődítményt, mely nyolcbástyás várból és a szintén cölöpfallal oltalmazott városból tevődött össze.

A védőművek - mint a török hódoltság idejének sok száz más végvára - a talajba sűrűn levert hatalmas facölöpökből és annak közeit kitöltő agyagos földből álltak, amit felgyújtás ellen kívülről agyaggal vontak be. Természetesen a faanyag gyors elkorhadása miatt az ilyen típusú védőművek állandó javítást igényeltek.

A fennmaradt zsoldlisták szerint az 1560-as esztendőkben 113 gyalogos, 295 lovas, 13 tüzér és 32 délszláv martalóc állomásozott falai között. A hatvani szandzsák (katonai igazgatási terület) fegyveresei messzi környék rémei voltak, gyakori rablóportyáikkal veszélyeztették az emberéletet és a lakosság vagyonát.

Visszafoglalására 1593 őszén csillant fel először a reménysugár, miután a királyi csapatok sorra vették be a nógrádi török bázisokat. Végül azonban az időjárás zordra fordulása miatt lázongó német zsoldosok megtagadták az ostromot. Három év múlva, 1596 szeptemberében Habsburg Miksa főherceg és Tiefenbach Kristóf vezetésével jelentősebb katonaság indult Hatvan ellen. A küzdelem három héten keresztül folyt, melynek során a török helyőrség körömszakadtáig védekezett. Végül a királyi csapatok győzedelmesen betörtek a városba, majd a várba is. A korabeli feljegyzések szerint vérfagyasztó módon gyilkolták le az Oszmán Birodalom katonáit és hozzátartozóikat, nem kímélve asszonyt és gyermeket sem. Zsákmányul esett a törökök 3 nagyobb kaliberű ágyúja mellett 22 kisebb méretű löveg is.

A győztesek azonban nem tudtak berendezkedni az üszkös romok között, mivel III. Mohamed szultán Eger ellen vonuló óriási serege közeledtének hírére elmenekültek. Így a török hódítók rövidesen ismét birtokba vették és helyreállították védőműveit. 1603 novemberében Rusworm császári generálisnak sikerült visszavenni, de a következő esztendőben már ismét a lófarkas-félholdas zászló lengett a vár ormain.

A töröktől való végső visszavételére 1686 szeptemberében került sor, amikor a Budát ostromgyűrűbe záró hatalmas Habsburg ármádia egyik csapatrésze, Heissler és Mercy generálisokkal az élen, felvonult ellene. Ezt látva a várbeliek ágyúlövés nélkül feladták az erődítményt, és a sokkal biztonságosabb Egerbe menekültek. A védőművek pusztulásának körülményeiről nem maradtak fenn adatok, így csak feltételezhető, hogy a város császárhű új földesura, Starhemberg herceg utasítására bontották le a katonai szempontból feleslegessé váló palánkfalakat.

A  hatvani uradalmat 1746-ban kétszázezer forintért vásárolta meg Grassalkovich Antal herceg. A késő barokk stílusú kastély alapozásához 1754-ben fogtak hozzá, teljes kiépülése után 32 szobás, fényesen berendezett rezidenciaként szolgált. A kastélypark területén régebben négy méter mélységből kerültek napvilágra ágyúgolyók és ezüstpénzek. Napjainkban már csak a Bástya és a Vár utcák elnevezései utalnak az egykoron létezett hatvani várra.

 



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról