Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Kanázsvár - vártörténet

Hazánk egyik legismertebb, leglátogatottabb hegysége a Mátra, ahol a történelmi múlt búvárai is sok várat találhatnak. Sajnos - igen kevés kivétellel - mind magára hagyottan omladozik, egykor élettel teli épületeik maradványaiból évről-évre egyre nagyobb darabokat tüntetnek el az időjárás viszontagságai. Eme várromok közé tartozik a Mátraderecske déli határrészében álló meredek oldalú hegycsúcsot koronázó Kanázsvár is.

Ha a kiránduló elindul a településről kivezető jelzett turistaösvényen a várrom felé, a völgybeli óriás famatuzsálemnél vegye lépteit egyenesen a meredélynek. Ezen felkapaszkodni igen nagy fáradságba kerül, de mindenért kárpótol minket a környező hegyeket, dombokat borító zöld erdőrengetegre nyíló körpanoráma. Alant a napjainkra már megszűnt vasút vágánya tűnik el egy kanyarulat mögött. Ha kissé megpihentünk, nézzünk körbe Kanázsvárban!

A hegygerinc többi részétől mély szárazárokkal választották el az erődítményt, ahol egykoron fahíd ívelhetett át. A természet által igencsak szűkre szabott helyen, a szikla tetején emelték az egykori várépítők azt a hatalmas lakótornyot, amelynek oldalát a várható támadási irány felől ék alakúra formálták. Az elmés megoldással elérték, hogy a kőhajító gépek által vetett lövedékek nagyobb kár nélkül lepattanjanak a toronyról. Napjainkra már csak egyetlen oldalfala dacol az idővel, a többi része a sziklás talajig lepusztult. Természetesen ebben a középkori várban is léteztek mindazon épületek, és ezek az emberi létfenntartáshoz nélkülözhetetlenek voltak, így vízgyűjtő, lakó és gazdasági helyiségek sora, bennük kemencékkel, kályhákkal. Maradványaik azonban napjainkra eltűntek, a bennük lakozó emberekkel együtt.

Hogy kik is voltak ők? Szinte alig maradt korabeli írásos forrás róluk. Valószínűleg a környező települések földesurai, a Recsky família emeltethette falait a 14. század elején. 1427-ből ismerjük Recsky Tamásnak és fiainak, Zsigmondnak és ifjabb Tamásnak nevét, és a család tagjai később is felbukkannak még az oklevelekben, de a vár történetéről nem árulkodnak a krónikák. A feltevések szerint valamikor a török hódoltság idején dőlt romba, talán az 1552-es nagy egri ostrom idején pusztították el a könnyűlovas török portyázók. Kanázsvár titkait csak régészeti kutatással lehetne megismerni, ez azonban napjainkig még nem történt meg.

Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról