Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Tapolca - vártörténet

A Tapolcai-medence közepén, bazalthegyekkel körülvéve fekszik a város. Elsõ lakói szlávok lehettek, õk adhatták a városnak a Tapolca nevet. Okleveleinkben elõször 1272-ben említik
,,Topulcha" alakban, amikor már egyháza és vásárvámja volt. Templomát 1290-ben Boldogságos Szûz tiszteletére szentelték. Ez idõben a város kegyura Tapolcai Lõrinc volt. 1327-ben ,,Turulthapolca" néven említették, Pál nevû papja is szerepelt. 1333-Ban esperesi székhely. Nagy Lajos király 1378-ban az általa alapított leveldi karthausi rendnek adományozta a helységet.

Az itteni erõsség Szécsi Dénes esztergomi érseknek 1448. május 20-án kelt és jegyzõkönyvileg hitelesített oklevelében szerepel, amely szerint Silvester városlõdi prior, Gersei Petõ és László által Tapolca mezõváros elpusztítása és ott a Mária egyházból épült erõsség lerombolása miatt kibékültek.
Arról, hogy ki és mikor alakította át a templomot erõsséggé, nincsenek adataink.

Hegyesd vára után 1560-ban Tapolcát is elfoglalta a török, ahol huszárvárat, illetve palánkvárat épített. Ez feltehetõen a hódoltság végén pusztulhatott el.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról