Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont

Ugod - vártörténet

Ugod község Pápa városától keleti irányban, a Bakony lábánál bújik meg. Ha a történelmi emlékhelyekre fogékony látogató ide érkezvén, valami sziklacsúcsot koronázó várromra számít, akkor biztosan csalódni fog. Hiszen csak alaposabb szemlélődés után lehet észrevenni a település plébániatemplomát körülfogó egykori szárazárkot, valamint a lombos fáktól részben eltakart középkori várfalak tömegét.

Évszázadokkal ezelőtt az ugodi vár földesurai határozták meg a környező vidék lakosságának mindennapjait. Az erődítmény alapításáról nem maradtak fenn korabeli adatok, így csak feltételezhető, hogy az 1241 - 42-es tatárjárás utáni nagy várépítési korszak szülötte. Mivel ezt a területet a Csák nemzetség mondhatta a magáénak, minden bizonnyal egy közéjük tartozó előkelő építtethette erődített szállásául.

A régészeti kutatások szerint a szabályos nyolcszög alaprajzú, vastag kőfallal oltalmazott terület közepén egy lakótorony emelkedett, míg körben a raktárak és istállók kaptak helyet. Felépítése alapján a magánföldesúri várak tipikus példáját mutatja, amit a haditechnika fejlődésével már nem erődítettek tovább. A 14. század elején Ugodot a Kőszegiek fegyveresei foglalták el, uralmuknak Károly Róbert az országot újraegyesítő hadjáratai során 1317-ben tudott csak véget vetni, ezt követően a cseh származású Chenik lovagnak adományozta.

Az ő családjának fiúágon való magvaszakadása után az ország egyik legnagyobb földesura, Garai Miklós nádorispán szerezte meg. 1441-ben I. Ulászló király csapatai sikertelenül próbálták elvenni az Erzsébet királyné pártjára állt helyőrségtől. A mohácsi csata utáni belháborús időszakban sűrűn cserélt gazdát, mígnem 1539-ben devecseri Choron András 5600 aranyért megvásárolta a várbirtokot.

Ekkor azonban már egyre gyakrabban tűntek fel a környéken a könnyűlovas török portyázók, akik hatalmas pusztítást végeztek a környező falvakban. Az ugodi vár csekély létszámú helyőrségének ereje kevésnek mutatkozott az oszmán harcosok megfékezésére, sőt 1594-98 között - amikor a muzulmánok Győrt és a közeli Pápát is megszállva tartották - Ugod falaira is felkerült a lófarkas zászló. Hadászati jelentősége azonban ekkorra már megszűnt, a hódoltság korában csak a harmadrendű végvárak közé számított.

A 17. században már a Nádasdy főnemesi családé egészen 1671-ig, amikor a Habsburg császári ház elleni összesküvésbe keveredett Ferenc országbírót kivégezték, birtokait pedig elkobozták. Az időközben romossá vált erődítmény köveiből - annak udvarán - 1753-ban Felner Jakab építész tervei alapján felhúzták a napjainkban is látható plébániatemplomot, végleg megfosztva középkori arculatától az ugodi várat.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról