Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Vác - vártörténet

Napjaink látogatói összefüggő várfalakat Vácott a Duna felőli oldalon láthatnak, míg a városi védőművekből egyedül a Hegyes-torony maradt fenn egy lakóház sarkába beépítve.

A Duna keleti partján kialakult települést már Szent István az általa szervezett egyik katolikus egyházmegye központjává tette, így valószínűleg népességében és gazdagságában messze kiemelkedhetett a környező helységek közül. Első püspöki templomát I. Géza adományából fejezhették be, akit 1077-ben ide temettek el. A szépen gyarapodó kereskedővárost a tatárjárás idején megostromolták és elfoglalták. A Rogerius mester által írt Siralmas Énekben a következők olvashatók: `Az egyházba és a palotákba, mik vár gyanánt vannak megerősítve, menekültek mind a környék falvaiból, számtalan sok nép, vitézül megvívának, s az egyház kincseit elvevén, a kanonokokat és más személyeket, asszonyokat és leányokat, akiket kardélre hányni nem akarnának, a tűzben mind összeégeték.`

A romok helyreállításában jelentős szerepet játszottak az uralkodó által külhonból behívott telepesek, akik létrehozták a Német-várost. Más püspöki székhelyekhez hasonlóan Vácott is erős várfallal övezték a gótikus stílusban újjáépített katedrálist. Virágkorát a vár a 15. század második felében élte, amikor Báthory Miklós váci püspök utasítására itáliai mesterek a királyi udvarból szétsugárzó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint formálták át a várost. A korabeli feljegyzések szerint az egyházi épületben négy kápolnát és 13 oltárt létesítettek. Csodálatos pompával díszítették a közelben álló püspöki palotát is. A püspök ekkor adott utasítást a birtokában lévő nógrádi várban is kényelmes lakóépületek készítésére. A méregdrága építkezéseket idővel az uralkodó is megsokallta, ezért gondnokot állíttatott a tékozló egyházfi mellé.

A 16. században mind a Habsburg hadvezetés, mind a török Porta kiemelkedő fontosságúnak tartotta, hogy hatalmában tarthassa a dunai közlekedés ellenőrzésére kiválóan alkalmas Vác várát. Bár olasz mérnökök tervei alapján alkották meg korszerű ágyúállásait, ennek ellenére mégsem számított nagyobb végvárnak. Egy 1543-ból fennmaradt török zsoldjegyzék szerint 426 főnyi őrség állomásozott benne. Ekkorra már régen elmenekültek a településről a magyar és német kereskedők, katolikus papok és egyházi szerzetesek, helyettük szegényebb mohamedán és rác családok költöztek be.

A megszálló törökök a feltétlenül szükségesen kívül nem építkeztek a várban. A székesegyházat itt is dzsámivá alakították át, mellé pedig minaret került. A környékbeli magyar végvárak vitézei gyakran összecsaptak a törökökkel, így tudjuk például hogy 1554. nyarán Thúry György lévai főkapitány párviadalban győzte le a váci béget. A katonai jelentősége mellett számottevő bevételt jelentett a szultáni kincstárnak, hogy az Alföldről a Dunántúlra itt hajtották és vámolták meg a szarvasmarhákat.

Korabeli írások szerint a reneszánsz püspöki templomot 1626-ban Wallenstein  zsoldosai robbantották fel, leomló köveiből aztán a visszatérő törökök erődítették meg a várat. A hódoltságot alaposan bejáró Evlija Cselebi 1663. körül a következőket jegyezte fel Vácról: "A Duna folyó partján négyszög alakú, sövénypalánkkal kerített város. A belsővárban mintegy 50 deszkazsindelyes ház van, amik a parancsnok háza, hadi szertár és gabonaraktárak. Itt van még a Szulejmán khán dzsámija is. Fogadónak, fürdőnek nyoma sincs. A külsővár ezt a belsővárat körbevevő szép vár, ez is sövényből és nagy gerendákból készített tömésfal kerítésű. A vár közelében laktak a mohamedánok, míg a távolabb a ráják."

A vár végső lerombolását 1684. őszén Abdurrahman budai pasa rendelte el, nehogy a felvonuló császári seregek bázisul használhassák fel. Alig két esztendő múlva a törökök uralma alól véglegesen felszabadították a területet. A városba csak lassan tért vissza az élet, a messzi vidékről érkező betelepülőkkel együtt jött ferences-rendi szerzetesek ekkor építették meg a váci székesegyházat és mellé kolostorukat.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról