Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Zalaegerszeg - vártörténet

Zalaegerszeg a Nyugat-Dunántúl egyik nagyvárosa, lakótelepei és ipari létesítményei messzire terjeszkednek a belváros polgárházai körül. Ha végigsétálunk főterén, álljunk meg néhány percre a Városi Bíróság épülettömbjénél, évszázadokkal ezelőtt épp itt emelkedett a zalaegerszegi végvár. Merüljünk el hát ismét a história mélységes mély kútjába, hogy felidézzük a település régmúltját.

A magyar honfoglaló törzsek az egykori Pannónia tartomány megszállása során letelepedtek a Zala folyó mentén is, amelyet akkortájt hatalmas mocsarak öveztek. A vizenyős területből kiemelkedő magaslatok szolgáltak állandó élettérként a főként állattenyésztéssel foglalkozó népességnek.

Az Árpád-házi uralkodók idejéből az első, napjainkig fennmaradt oklevél 1247-ből való, melyben a veszprémi káptalan tett említést a virágzó helységről. Rövidesen az egyházi birtokok között sorolták fel, amit a 14. század elején jogtalanul bitorolt a nagyhatalmú Kőszegi nemzetség. Uralmukat Károly Róbert több évtizedes háborúban tudta csak megtörni. Lakossága gyorsan növekedett, mert a különböző privilégiumok által jelentős vagyont tudott felhalmozni. Adójukat is egy összegben róhatták le a Királyi Kamarának.

A fejlődés a szabad királyi városi jogállás elnyerésének lehetőségét is felcsillantotta az egerszegiek előtt, de Zsigmond király 1389-ben bizalmas híveinek, a Kanizsai családnak adományozta a települést. Ezzel a népesség földesúri alávetettségbe került, melyen az sem változtatott, hogy urai elcserélték a veszprémi püspökséggel más földekért.

Az 1526-os mohácsi csatavesztés sötét felhőként árnyékolta be a városlakók életét, egyre gyakoribbá váltak a török könnyűlovasok fosztogató portyái, ezért a lakóházakat vaskos cölöpfallal kerítették körbe. A helyőrség szállásául külön erődítményt is emeltek, szintén palánkból. Miután az 1600-as évben Kanizsát megostromolták és elfoglalták az oszmán hadak, Egerszeg a bécsi Haditanács által létrehozott végvárrendszer első vonalába került. A hadi krónikák lapjain számtalan vitézi tettet, véres összecsapást jegyeztek fel a hódoltsági időkből.

A vész napjai 1664-ban érték el a várost, melyet végvárával együtt felgyújtottak Köprülü török nagyvezir hadai. Az üszkös romok csak lassan népesültek be újra, a katonai jelentőségét vesztő erődítmény helyén új lakóházak épültek. Így napjainkra nyoma sem maradt az egerszegi védőműveknek, de a nagyszabású fejlesztések során gyakran kerülnek napvilágra a letűnt évszázadokra emlékeztető tárgyi leletek.

 



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról