Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Tata - vártörténet

Az Öreg-tó partján, a XIV. században emeltette birtokközpontjaként a vár első épületeit a Lackfi bárói család.

 

A törökkel vívott nikápolyi csatavesztés után a Lackfiak szembefordultak az uralkodóval, ezért két vezető családtagjukat az ellenpárt megölette, hatalmas váruradalmaikat elkobozták tőlük. Mivel a vár közelében emelkedtek a Vértes hegységének kiváló vadászterületei, királyi parancsra jelentős méretű építkezések kezdődtek el, ekkoriban alakult ki a négy saroktornyos, zártudvaros uralkodói rezidencia, melynek védelmét a vizesárok látta el. Virágkorát a XV. század jelentette, amikor többek között Hunyadi Mátyás király is szívesen időzött itt és Bonfini itáliai humanista történetíró is a legnagyobb elragadtatással írt a várról. A XVI. század már a hanyatlás jeleit mutatta, a Budát elfoglaló török seregek egyre közelebb nyomultak Tatához, melynek várkastélyát a Habsburg hadvezetés által kirendelt itáliai hadmérnökök igyekeztek az ágyúkkal vívott harcászat szabályainak megfelelően megerődíteni. Sorra bontották le a magas tornyokat, köveikből alacsony, de vastag falú bástyákat létrehozva. A királyi végvárrendszerben Komárom és Győr elővárának számított, így az ellenséges csapatok mindent megtettek elfoglalására. 1545-ben a felvonuló török sereg első felszólítására feladta Tasso Hannibal zsoldos kapitány, akit gyávaságáért a haditanács lefejeztetett. Később a királyi csapatok visszavették, de mivel kiépített védőművei ellenére sem számított elsőrendű végvárnak, sűrűn cserélt gazdát. 1597 tavaszán például Pálffy Miklós királyi főkapitány emberei török ruhába beöltözve, éjszaka a kapu előterébe kértek bebocsátást, ahol felrobbantották a szekérre helyezett petárdát, majd a bedöntött kapun keresztül visszafoglalták a várat.  Utolsó katonai ostromára 1705-ben került sor, amikor a várbeli hajdúk kaput nyitva Vak Bottyán kuruc generális csapatainak, együttes erővel levágták a védekező császári zsoldosokat.

 

A XVIII. században az Esterházy hercegi család jelentős mértékben átalakíttatta az egyetlen, még meglévő középkori lakószárnyát, ezzel megváltoztatták eredeti homlokzatát. Az 1960-as esztendőkben megtörtént műemlékvédelmi felújítása, falai közé vármúzeum költözött, melynek termeiben a távolba vesző múlt tárgyi emlékeit nézhetjük meg.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról