Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár



Budapest - Citadella - vártörténet

Országunk fővárosának - Budapestnek - a Duna folyó jobb partjára eső részén, a lassan hömpölygő folyam felől hatalmas sziklaszakadékkal határolt Gellért-hegy tetején a középkorban csak egy kisebb őrhelye volt a megszálló török hódítóknak.

Buda várának 1849-es ostromának tapasztalatai után, a gyászos emlékű Bach-korszakban a bécsi Haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen budai vár helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni Budapest köré, amelynek egyaránt kellett a külső ellenség visszaverésére, mind a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezésére szolgálni. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben, míg a munkálatok költségeire kétszázezer forintot engedélyezett Ferenc József császár. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 darab korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már kazamatáiba bevonulhatott az idegen ajkú katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része soha nem készült el, mivel az osztrák hadvezetés végül Komárom városa körül készítette el „utolsó védőbástyát”. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel hadi célját elvesztette a Citadella, de csak 1899-ben vonult ki falai mögül a katonaság. Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a II. Világháborúban, Budapest 1944 – 45-ös védelmében a támadó Vörös Hadsereggel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A súlyos harcokban megsérültek védőművei, melynek nyomait még napjainkban is látni.

Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Üzemel vastag falai között étterem és szálloda, teraszáról egy kávé mellett megcsodálhatjuk a budapesti panorámát, míg a viharos hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a XIX. századvégi rohamosan fejlődő nagyváros képeit. Az erőd keleti, városra néző fala előtt emelkedik Kisfaludy Strobl Zsigmond 1947-ben felállított Szabadság-szobra.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról