Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Füzér - vártörténet

Füzér középkori várát a Zemplén északkeleti részén, a völgy közepéből égbenyúló sziklacsúcson kereshetjük fel. Azon kevés erősségeink egyike, melyet még a tatárjárás előtt emeltettek a környező vidék Aba nemzetségbeli földesurai.

Egy 1264-es oklevélből ismerjük, hogy IV. Béla király serege harcot vívott – a fiúi engedelmességéről megfeledkező – István herceggel, de annak Mihály nevű várnagya az embereivel sikeresen megvédelmezte a füzéri várat. Jutalma nem is maradt el, az 1270-ben trónra lépő V. István király neki adományozta az egész váruradalmat.

A XIV. század elején vívott belháborúk során Aba Amadé, zempléni oligarcha fegyveresei vették birtokukba. A következő évtizedekben az abaúji királyi ispán igazgatta, míg Luxemburgi Zsigmond - az őt a magyar trónra segítő - Perényi báróknak adományozta. Erre az időszakra tehető a vár virágkora, a dúsgazdag főúri család fényűző gótikus kápolnával és lakópalotával gazdagította a várat. Bár a XVI. században eddig nem jutottak el a török hódítók, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd párthíveinek belháborújában többször is gazdát cserélt. Elsősorban uradalmi központként szolgálta urait, a hozzá tartozó környékbeli jobbágyfalvak lakosságával egyetemben.

A XVII. század második feléből több inventárium {várleltár} is segít képet alkotni az erődítményről, és a benne élők mindennapjairól. A megfakult írások szerint a szekérrel vagy lóval érkezők a Várhegy oldalában kialakított alsóvárban rakodhatták ki terhüket, innen tovább gyalog a sziklába vésett meredek lépcsőn mehettek a felsővárba, melynek bejáratát többszörös palánkfal oltalmazta. Az út a kaputornyon keresztül vezetett a kicsiny várudvarba, amelyet körbefogtak a lakó - és gazdasági épületek.

1671-ben Bónis Ferenc - zempléni nemes úr - belekeveredett a Habsburg császári ház elleni összeesküvésbe, ezért a pozsonyi városháza előtt kivégezték és füzéri zálogbirtokát elkobozták tőle. A gazdátlan erősséget végül Strassoldo császári generális gyújttatta fel, hogy ne szolgálhasson az egyre szaporodó kurucok menedékhelyéül.

Az évszázadok időjárási viszontagságaitól és a környékbeli lakosság bontásaitól erősen megfogyatkozó várat az 1970-es évek óta kutatják és restaurálják a műemlékvédelmi szakemberek, hogy megóvva ismét bejárhassuk a történelmi időket megélt kőfalait.

 



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról