Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár



Szászvár - vártörténet

A Mecsek északkeleti lábánál fekszik Szászvár, amely nevét a belterületén - közvetlenül a plébániatemplom mellett - emelkedő középkori várról kapta.

Az eddig végzett régészeti feltárások szerint - melynek során a jelenlegi palotaszárny pincéjében hat földszinti terem és egy torony alapfalainak maradványaira bukkantak - a középkorban a pécsi püspökség birtokát képező helyen valamikor a tatárjárás utáni korszakban emeltek egy megerődített palotát.

A virágzó mezőváros a környékbeli falvak számára jelentős forgalmú piac volt. Először 1401-ben említették meg vásárát, míg a kővárról egy 1439-ből származó feljegyzés tesz említést. A szárazárokkal határolt téglalap alapú erődítmény bejáratát kaputorony oltalmazta, innen egy felvonóhídon keresztül vezetett befelé az út. Fontosabb hadi jelentőségre csak a török előrenyomulás idején tett szert, amikor 1542 tavaszán Werbőczy Imre fegyveresei innen kiindulva támadták meg a környéket fosztogató Kászon mohácsi bég csapatát. A magyar végváriak győzelmével végződött viadalról a korszak híres énekmondója, Tinódi Lantos Sebestyén is megemlékezett Krónikájában.

Szászvár falaira a következő esztendőben került fel a török félhold, mivel a Pécs városát is elfoglaló Ahmed pasa hatalmas serege ellenállás nélkül kerítette hatalmába a várat. A megszálló oszmánok 142 főnyi helyőrséget állomásoztattak falai között, amelyeket jelentősebb mértékben kibővítettek. Így alakult ki a nyolc félkör alakú kisméretű rondellával ellátott vár szerkezete. Szerepét fokozta, hogy a hódoltság idején egy közigazgatási körzet központját alkotta, itt volt a környék török katonai és polgári közigazgatásának székhelye.

1603-ban nagyobb portyázó keresztény katonaság foglalta el, és felgyújtotta, majd gazdag zsákmánnyal megrakodva hazavonult. 1662-ben megismétlődött a rajtaütés, ekkor a kiskomáromi végváriak törtek borsot az oszmánok orra alá. Alig két esztendő múltán a téli hadjáratot vezető Zrínyi Miklós csapatai dúlták fel, de tartósan nem szállták meg az addigra már hadi jelentőségét elvesztett erődítményt.

A már erősen omladozó épület véglegesen csak 1686 őszén szabadult fel az oszmán megszállás alól, egyes részeit 1776-ban Klimo György pécsi püspök utasítására egy katolikus plébánia céljaira alakították át. A műemlékvédelmi szakemberek napjainkban is kutatják ködbe vesző múltját, ugyanakkor régi épületeinek megóvására is megtörténtek az első lépések.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról