Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont

Élő vár zemplénben!




Magyar kastélyok és várak! Nemesi udvarházak és Paloták!

Regéci Vár és Látogatóközpont


Sárvár - vártörténet

A teljes épségben megmaradt középkori váráról híres Sárvárt a Rába folyó nyugati partjának közelében kereshetjük fel.

A várat XIV. század elejétől a Kőszegi nemzetség bitorolta. Uralmukat Anjou Károly király csapatai döntötték meg, a továbbiakban a kamara kezelésében állt a váruradalomhoz tartozó környékbeli jobbágyfalvak sora. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai báróknak zálogosította oda, vagyis a zálogösszeg kifizetéséig ők élvezhették az ide adózó népek földesúri szolgáltatásait. A több évszázados Kanizsai család birtokossága a XVI. század első harmadában ért véget, mivel Ferenc úr fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, fiúsított húgát, Orsolyát, pedig eljegyezte Nádasdy Tamás nemes úr. A következő évtizedekben Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olaszbástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a XVI. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye Báthory Erzsébet is lakott falai között, őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. A XVII. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura Nádasdy Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. A főnemes azonban belekeveredett a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek napvilágra kerülése után a bosszú nem maradt el. Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg az akkori időkben hatalmas összegnek számító egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig uralták a felkelők, majd az Esterházy főnemesi família szerezte meg.

A katonai jelentőségét elvesztő középkori várat későbbi földesurai jelentős mértékben átalakították, feltöltve a külső vizes árkokat, mivel azonban mindig lakták épületeit, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket.

 



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról