Tihany - vártörténet
A tihanyi bencés apátság messziről látható kettős tornyát szinte mindenki ismeri, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a félszigeten a történelem során itt élt népek három erődítményt is létrehoztak.
Közülük az Óvár a legrégibb, hatalmas területet övező földsáncaival, amely a régészeti kutatások szerint a hallstatti kultúra törzseinek műve. A vaseszközöket használó emberek jól védelmezhető erődített telepet hoztak létre a mainál sokkal magasabb vízszint által szigetként közrefogott magaslaton, a szakemberek több helyen is napvilágra hozták lakóhelyeik nyomát és törzsi előkelőik gazdag sírjait.
A következő erődítmény már a magyar honfoglalók leszármazottaihoz köthető, mert I. András király 1055-ben itt alapított bencés apátságot, mely a jelenlegi egyházi épület helyén emelkedett. A korszakot a román stílusú építészet jellemezte, vagyis az épület vaskos falai szűk ablaknyílásokkal, erős kerítőfallal készültek el, biztos védelmül a magukat Isten szolgálatára szentelő szerzetesek számára. E védelemnek jó hasznát is vették 1242-ben, amikor a keletről bezúduló mongol lovasseregek gyilkolva-pusztítva erre a vidékre is eljutottak.
Bár régészeti kutatása még nem történt meg, de valószínűleg IV. Béla királyunk parancsára emelték a harmadik várat Tihanyban, melyet a félsziget nyugati oldalán, a Csúcs-hegy meredeken emelkedő magaslatán alakítottak ki az egykori építőmesterek. A mély szárazárokkal kerített területen ötszögletű, vastag falú torony képezte a vár magját, amit szűk udvar fogott közre. A felszínen talált edénydarabok bizonysága szerint a középkorban lakhatták, sőt még a török hódoltság idején vívott harcokban is lehetett védelmi szerepe. Erről a várról azonban nem maradt fenn írásos adat, nem úgy a bencés apátságról, ahol az 1526-os mohácsi csata után az imakönyvtől a kard vette át a főszerepet.
A hódító törökök egyre nagyobb területet szálltak meg, adózóikká téve a keresztény lakosságot. Védekezésül a Bécsi Haditanács kialakította azt a végvárrendszert, amelyhez a hadiszerszámokkal és katonasággal megrakott tihanyi vár is tartozott. Giulio Turco hadmérnök 1569-es felmérése szerint az apátság épülettömbjét négyszög alakú várfal övezte, sarkain kerek bástyákkal, legkívül mély árokkal és latorkerttel. Számtalan véres viadal után 1702-ben a katonai szempontból feleslegessé váló végvárat lerombolták. Helyén 1719 -1754 között húzták fel a napjainkig fennmaradt egyházi épületegyüttest, amelynek középkori altemplomában I. András királyunk sírja is látható.