Az oldal bemutatása

Várak alfabetikus sorrendben:
A | B | C | D | E | F | G | H | J | K | L | M | N | O | P | R | S | T | U | V | Z |

Keresés a szövegekben:

Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár


Zsámbék - vártörténet


A Dunántúl északkeleti részén, a Budai-hegység és a Gerecse közti medencében fekszik Zsámbék. Az ide látogató kirándulók elsősorban legfőbb nevezetességét, a kéttornyú, román stílusú bazilika konzervált romját tekintik meg, pedig pompás kastélya is sok évszázados múltat rejteget.

Maga a vidék már évezredek óta szolgál emberi lakóhelyül, a régészek ásói nyomán jelentős kelta, római és avar emlékek kerültek napvilágra. Jelentőségét a honfoglalás után is megőrizte, mivel az Árpád-házi uralkodók két fontos városa, Esztergom és Székesfehérvár közötti út megállóhelyeként, nagy forgalmat bonyolított le.

A 12. század végén III. Béla király francia feleségével hazánkba érkezett Aynard lovag, aki adományul kapta a virágzó települést. Az új birtokos rövidesen felépítette várát, mely a településtől távolabb az erdőben egy kiemelkedő hegykúpon emelkedett. Miután ezt a 14. század elejének belháborúi romba döntötték, a nemesi család úgy döntött, a jobbágyfaluban építik fel újabb rezidenciájukat. A szabályos négyzet alakú udvart körbefogó vaskos várfalak egyik részén tornyok emelkedtek, míg túloldalán a földesúri família támpillérekkel megerősített lakópalotája.

Az egykorú források szerint 1467-ben Mátyás király mezőváros rangjára emelte a helységet, melynek vásárai messze földről vonzották a kereskedőket. A 16. században a virágzásnak vége szakadt, a közeli Buda 1541-es megszállásával egyidejűleg a török telepedett be a zsámbéki várkastélyba is. Falai gyakran láttak öldöklő csatákat, vérét egyaránt hullatta érte keresztény és muzulmán. Fennmaradt például Hasszán budai pasa levele 1631 októberéből, amelyben panaszosan írja le, hogy a győri és tatai magyarok elhajtották a zsámbéki törökök marháit és lovait, az ellenálló oszmánok közül pedig néhányat "vértanúvá" avattak.

A hódoltság másfél évszázadának végét Buda felszabadítása jelentette. Ennek egyik mellékhadszíntereként Bottyán János és vitézei a Zsámbékon keresztül vezető úton megleptek és szétvertek egy Buda felé vonuló török lovas egységet. A viharos csetepatékban súlyosan megsérült épületet a Zichy főnemesi család vásárolta meg, akik maradványainak felhasználásával megépíttették a napjainkban látható barokk stílusú kastélyt.

Második emeletével 1902-ben egészítették ki, nagyméretű kápolnája ritkaságnak számít. A bejárata feletti tetőgerincén nyitott harangtorony ékeskedik. Földesurai a gyakori hadjáratokban lakatlan pusztává változott helység újjáépítésére németajkú telepeseket hívtak be, akik által Zsámbék ismét a fejlődés útjára lépett.



Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
 
Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen
3D - Anaglif, téhatású fotók magyar várakról